Anyakönyvvezetés

Anyakönyvi kivonat kiállítása

Az anyakönyvi okiratot a törvényes képviselő és a meghatalmazott, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot a hozzátartozó elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében is kérelmezheti.

Az anyakönyvbe bejegyzett vagy bejegyezhető adatról kért anyakönyvi kivonat és anyakönyvi hatósági bizonyítvány kiállítására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az anyakönyvi okirat kiállítását kérték.

Határidő:
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 63. § (9) bekezdése értelmében a kérelemre induló anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – tizenöt nap.

Díjak:
Az anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok:

• 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
• 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

Ügyintéző:

Név	Telefonszám
Kakuja-Simon Helga Katalin	+36-62/263-015

Házassági névviselési forma módosítása

A házassági névviselési forma az érintett kérelmére módosítható.

A házassági névviselési forma módosítására

1. az elektronikus anyakönyvben szereplő bejegyzés esetén bármely anyakönyvvezető,
2. az elektronikus anyakönyvben még nem szereplő anyakönyvi bejegyzés esetén a nyilvántartó anyakönyvvezető,
3. elektronikusan benyújtott kérelem esetén a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvi szerv,
4. elektronikusan benyújtott kérelem alapján indult automatikus döntéshozatali eljárásban a kijelölt anyakönyvi szerv

illetékes.

A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.

A házassági név a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint képezhető.

Az eljárás során be kell mutatni a kérelmező:

• a kérelmező érvényes személyazonosításra alkalmas okmányát (személyazonosító igazolványon, érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel) és személyi azonosító számát és lakcímét igazoló hatósági igazolványát
• a kérelmező állampolgárságát igazoló okmányát (magyar állampolgárság igazolása esetén: érvényes magyar személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvány vagy állampolgársági ténymegállapítás, – ellenkező bizonyításig – honosítási okirat)
• elvált/ özvegy családi állapot esetén a házasság felbontása/megszűnése a bemutatott házassági okiraton megjegyzésként fel legyen tüntetve vagy az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerben a változás elérhető legyen.

A házassági névviselési forma módosítása csak abban az esetben folytatható le, ha a férj és a feleség születési adatai és a házasságkötés az elektronikus anyakönyvi rendszerben rögzítve van. Mindhárom esemény adatainak rögzítésére szükség van abban az esetben is, ha a házasság már megszűnt.

Határidő:
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 63. § (9) bekezdése értelmében a kérelemre induló anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje – a (10) bekezdés kivételével – tizenöt nap.

Díjak:
Az eljárás illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok:

• 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
• 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Ügyintéző:

Név	Telefonszám
Kakuja-Simon Helga Katalin	+36-62/263-015

Apai elismerő nyilatkozat

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően – a fogamzási idő kezdetétől – személyesen lehet megtenni.

Az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába történő adatbejegyzésre és adatmódosításra az anyakönyvvezető jogosult.

Az apai elismerő nyilatkozatot és – ha azt nem az apai elismerő nyilatkozattal együtt tették meg – az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatot az az anyakönyvvezető rögzíti az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában, aki előtt a nyilatkozatot tették.

Az apai elismerő nyilatkozat felvétele során rögzített adatokat tartalmazó jegyzőkönyvet az apa, az anya, a kiskorú apa, illetve anya törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött gyermek, a kirendelt gondnok vagy gyám, a tolmács és az anyakönyvvezető aláírják. Az anyakönyvvezető az előtte tett apai elismerő nyilatkozatot az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásában rögzíti.

Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:101. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el.

Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni.

Szakorvosi bizonyítványként terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját.

A hajadon családi állapot közokirattal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg.

A nem magyar nyelven kiállított okirat – az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

A harmadik országok által kiállított okiratok – eltérő rendelkezés hiányában – csak akkor fogadhatók el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban felülhitelesítéssel látták el.

A nem magyar állampolgár által tett jognyilatkozatok felvételekor, amennyiben valamelyik fél vagy egyik fél sem beszéli a magyar nyelvet, tolmács közreműködésére van szükség.

Az apai elismerő nyilatkozat felvétele előtt szükséges bemutatni, leadni az alábbi iratokat, okiratokat

• az anya és az apa érvényes személyazonosításra alkalmas okmányát (személyazonosító igazolványon, érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel) és személyi azonosító számát és lakcímét igazoló hatósági igazolványát
• az anya és az apa állampolgárságát igazoló okmányát (magyar állampolgárság igazolása esetén: érvényes magyar személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvány vagy állampolgársági ténymegállapítás, – ellenkező bizonyításig – honosítási okirat)
• a tolmács személyazonosításra alkalmas okmányát, lakcímkártyáját (amennyiben az ügyintézés során tolmács közreműködésére van szükséges)
• a gyám-, gondnok személyazonosításra alkalmas okmányát, lakcímkártyáját (amennyiben az ügyintézés során gyám- vagy gondnok jelenlétére van szükséges)
• az anya családi állapotának igazolása céljából
  • magyar állampolgár anya esetén a hajadon családi állapotot nem kell igazolni,
  • elvált családi állapotú anya esetén: a válást is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonatot (amennyiben a megszűnt házasság az elektronikus anyakönyvi rendszerben elérhető, nem szükséges a házassági anyakönyvi kivonatot csatolni)
  • özvegy családi állapotú anya esetén: az elhalálozott férj halotti anyakönyvi kivonatát / vagy a megszűnt házasságról a férj halálesetének adatait is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonatot (amennyiben a haláleset és / vagy a házasság az elektronikus anyakönyvi rendszerben elérhető, nem szükséges a házassági- / halotti anyakönyvi kivonatot csatolni)
• nem magyar állampolgár anya/apa esetében az érintett fél születési anyakönyvi kivonatát
• születendő gyermek családi jogállásának rendezése esetén: szakorvosi bizonyítvány, vagy terhesgondozási könyv, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját
• megszületett gyermek családi jogállásának rendezése esetén:
  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát (amennyiben a születés az elektronikus anyakönyvi rendszerben elérhető, nem szükséges a születési anyakönyvi kivonatot csatolni)
  • az anya családi állapotának igazolását a gyermek születésének időpontjában (amennyiben változott a gyermek születését követően). A nem magyar állampolgár anya családi állapotáról az igazolást az állampolgársága szerinti hatóság állítja ki.
  • végleges bírósági végzést az apaság vélelmének megdöntéséről (amennyiben korábban más férfi volt apaként bejegyezve)

Határidő:
Az apa a gyermeket a fogantatás kezdetétől, határidő nélkül bármikor, a gyermek nagykorúvá válását követően is magáénak elismerheti.

Díjak:
Az eljárás illetékmentes.

Vonatkozó jogszabályok:

• 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
• 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Ügyintéző:

Név	Telefonszám
Kakuja-Simon Helga Katalin	+36-62/263-015

Házasságkötési szándék bejelentése

A házasságkötési szándék bármely anyakönyvvezetőnél bejelenthető.

A házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be, a tervezett házasságkötés helye szerinti települési önkormányzat anyakönyvvezetőjénél, amelyről az anyakönyvvezető a kormányrendeletben meghatározott adattartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a házasulók, az anyakönyvvezető és – ha közreműködött – a tolmács aláírnak. A tolmácsról az anyakönyvvezető gondoskodik. Kérelmükre tolmácsról a házasulók is gondoskodhatnak.

A házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyv egy évig érvényes.

Az anyakönyvvezető a házasságkötés időpontját a házasulókkal folytatott egyeztetést követően tűzi ki.

A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki.

A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak nincs jogi akadálya, és igazolniuk kell, hogy házasságkötésük jogi feltételei fennállnak.

A közeli halállal fenyegető állapotot kivéve nem köthető házasság vasárnap, január 1-jén, március 15-én, nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, május 1-jén, pünkösdvasárnap, pünkösdhétfőn, augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén és december 24–26-án, továbbá ha az az adott képviselő-testület hivatala köztisztviselői számára munkaszüneti nap, július 1-jén.

A házasság megkötésekor az anyakönyvvezető és két tanú előtt a házasulók házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek.

Házassági tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak.

A HÁZASSÁGI SZÁNDÉK BEJELENTÉSÉHEZ AZ ALÁBBI IRATOKAT, OKIRATOKAT SZÜKSÉGESEK BEMUTATNI

• a menyasszony és a vőlegény érvényes személyazonosításra alkalmas okmányát (személyazonosító igazolványon, érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel) és személyi azonosító számát és lakcímét igazoló hatósági igazolványát
• a menyasszony és a vőlegény érvényes állampolgárságát igazoló okmányát (magyar állampolgárság igazolása esetén: érvényes magyar személyazonosító igazolvány, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvány vagy állampolgársági ténymegállapítás, – ellenkező bizonyításig – honosítási okirat)
• a tolmács személyazonosításra alkalmas okmányát, lakcímkártyáját (amennyiben az ügyintézés során tolmács jelenléte szükséges),
• a menyasszony és a vőlegény születési anyakönyvi kivonatát (amennyiben a születés az elektronikus anyakönyvi rendszerben elérhető, nem szükséges a születési anyakönyvi kivonatot csatolni)
• a menyasszony és a vőlegény családi állapotának igazolása céljából:
  • magyar állampolgárok esetén a nőtlen / hajadon családi állapotot nem kell igazolni,
  • elvált családi állapot esetén: a válást is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonatot (amennyiben a házasság az elektronikus anyakönyvi rendszerben elérhető, nem szükséges a házassági anyakönyvi kivonatot csatolni)
  • özvegy családi állapot esetén: az elhalálozott házastárs halotti anyakönyvi kivonatát / vagy a megszűnt házasságról az elhunyt házastárs halálesetét is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonatot (amennyiben a haláleset és / vagy a házasság az elektronikus anyakönyvi rendszerben elérhető, nem szükséges a házassági / halotti anyakönyvi kivonatot csatolni)
  • A nem magyar állampolgár családi állapotáról az igazolást az állampolgársága szerinti hatóság állítja ki.
• A 16. életévét betöltött kiskorú házasulandó részére – a fentieken túl – a gyámhatóság által kiadott előzetes házasságkötési engedélyt
• A külföldi állampolgár házasulónak – a fentieken túl – nyilatkozni kell arról, hogy személyes joga szerint a Magyarországon tervezett házasságkötésének törvényi akadálya nincs.

A nem magyar nyelven kiállított okirat – az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha e törvény, illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

A harmadik országok által kiállított okiratok – eltérő rendelkezés hiányában – csak akkor fogadhatók el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban felülhitelesítéssel látták el.

A nem magyar állampolgár által tett jognyilatkozatok felvételekor, amennyiben valamelyik fél vagy egyik fél sem beszéli a magyar nyelvet, tolmács közreműködésére van szükség.

Határidő:

A házasság a szándék bejelentésétől (a szándékbejelentésről szóló jegyzőkönyv aláírásának időpontja) számított – legkorábban – harmincegyedik naptól, a jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül köthető meg az anyakönyvvezetővel előre egyeztetett időpontban.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 63. § (10) bekezdése b) pontja értelmében az anyakönyvi eljárás ügyintézési határideje, ha az anyakönyvi bejegyzés teljesítésének alapja külföldi okirat, hatvanöt nap.

Díjak:

Az At. 18. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat térítésmentesen biztosítja a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján a házasságkötés két tanú jelenlétében nyilvánosan, az önkormányzat hivatali helyiségében történik. A házasulók kérelmére a házasság a nyilvánosság mellőzésével, illetve – a jegyző engedélye alapján – a hivatalos helyiségen kívül más, erre megfelelő helyen is megköthető.

Az At. 19 § (1) bekezdése alapján ha a települési önkormányzat a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötése, továbbá munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kíván megállapítani, a szolgáltatásért a települési önkormányzat rendeletében meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

Csanádpalota Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezésének szabályairól és díjáról, valamint az anyakönyvvezető díjazásáról szóló 2/2015 (I.29.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése rögzíti a többletszolgáltatási díj mértékét, mely alapján a hivatali helyiségen kívüli házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként szertartásonként bruttó 5.000,- Ft összegű díjat kell fizetni.

Vonatkozó jogszabályok:

• 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
• 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Ügyintéző:

Név	Telefonszám
Kakuja-Simon Helga Katalin	+36-62/263-015

Haláleset anyakönyvezése

A halálesetet az az anyakönyvvezető jegyzi be az anyakönyvbe, akinek illetékességi területén az történt.

A haláleset tényét és időpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja.

Az anyakönyvezéshez szükséges iratok leadása személyes megjelenéssel vagy azok postai úton történő megküldésével történik.

Az anyakönyvezést a hozzátartozó vagy megbízottja – temetkezési szolgáltató (meghatalmazással) – is kezdeményezheti.

A halálesetet anyakönyvezés céljából a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló kormányrendeletben megjelölt személy vagy szerv az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) útján – az eljárás megindításához szükséges, kormányrendeletben meghatározott adatok megküldésével – haladéktalanul bejelenti az illetékes anyakönyvvezetőnek.

A halottvizsgálati bizonyítvány kiállítását az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszerben (a továbbiakban: eHVB rendszer) kell elvégezni. Az egyes adatokat azok megismerését követő egy munkanapon belül kell feltölteni az eHVB rendszerbe.

Ha a halottvizsgálat alkalmával az eHVB rendszer nem hozzáférhető, akkor a halottvizsgálati bizonyítvány papír alapon is kitölthető.

Az eHVB rendszerből automatizált adattovábbítás formájában

1. az anyakönyvezési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány adatainak továbbítása – a halva született magzat és az ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetének kivételével – az ezen adatok eHVB rendszerben megtörtént rögzítését, valamint az adattovábbítással érintett adatkörre vonatkozó módosítást követően haladéktalanul – az EESZT útján – az EAK rendszer,
2. az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány lezárását és – a halva született magzat és az ismeretlen személyazonosságú elhunyt esetének kivételével – a haláleset anyakönyvezéséről szóló visszajelzést követően haladéktalanul a statisztikai célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány adatainak továbbítása a Központi Statisztikai Hivatal

részére történik.

A halottvizsgálati bizonyítvány lezárását követően haladéktalanul a halottvizsgálati bizonyítvány, illetve az eltemettetési célú részleges adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány továbbítása az orvos rendelkezése alapján a holttest eltemettetésére kötelezett személy vagy annak nevében eljáró temetkezési szolgáltató részére történik.

Az EAK rendszer a haláleset anyakönyvezését követően az önkormányzati ASP rendszer útján haladéktalanul továbbítja a hagyatéki leltár felvételére illetékes jegyzőnek a (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat.

Az EAK rendszer a haláleset anyakönyvezését követően annak tényét haladéktalanul visszajelzi az eHVB rendszer felé.

A haláleset bejelentése során be kell mutatni:

• az elhalt magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
• ha az az eltemettetésre kötelezett személy vagy az ügyben eljáró temetkezési szolgáltató rendelkezésére áll – az elhalt születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratot,
• az elhalt magyar hatóságok által kiállított úti okmányát, vezetői engedélyét,
• az idegenrendészeti vagy menekültügyi hatóság által kiállított magyarországi tartózkodásra vagy külföldi utazásra jogosító okmányokat,
• meghatalmazás, ha nem a hozzátartozó jár el (pl. temetkezési szolgáltató)

Vonatkozó jogszabályok:

• 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról
• 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

Ügyintéző:

Név	Telefonszám
Kakuja-Simon Helga Katalin	+36-62/263-015